Dinamikusan nőtt az átlagkereset az elmúlt egy évben, a jövő azonban minden tekintetben az inflációtól és a háborús helyzettől függ.
Elemzőnk: Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
Az infláció ellenére is növekedés tapasztalható
Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a júniusi keresetekre vonatkozó adatait. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 503 500 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 347 200 forint volt. Ez azt tükrözi, hogy a bruttó 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője úgy fogalmazott:
Elemzésében rámutatott, hogy a keresetek növekedési üteme júniusban az előző hónapokban tapasztalttal egyezett meg, annál csak kismértékben alakult magasabban. Júniusban a növekvő infláció ellenére a reálkeresetek még emelkedni tudtak, éves alapon 3,3 százalékkal. „Ugyanakkor a következő hónapokban az infláció gyorsulása nyomán várhatóan negatívba vált a reálbér növekedése. Ahhoz, hogy a korábban megszokott dinamikus béremelkedés folytatódjon, több tényezőre van szükség. Ezek közül a legfontosabbak az infláció megfékezése, a gazdasági teljesítmény növekedése, illetve a munkaerőhiány fennmaradása, de fontos az állami alkalmazottak esetében a szükséges bérfejlesztések elvégzése is” – tette hozzá.
Mindenhol 10 százalék fölött
Az idei januártól június végéig terjedő időtartamot figyelembe véve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 505 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 516 400 forint volt – áll a KSH kimutatásában. A nettó átlagkereset tekintetében ez az összeg (kedvezmények nélkül) 336 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 348 000 forintot tett ki.
A számok alapján
A KSH ugyanakkor megjegyzi: a kiemelkedő növekedésben nagy szerepet játszik a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő februári „fegyverpénze”, az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése.
Regős Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az átlagkeresetek növekedése ágazatonként eltérően alakult, de nem volt olyan ágazat, ahol ne érte volna el a 10 százalékot. „A bérek az energiaiparban és a közigazgatásban nőttek legkevésbé, míg az átlagbér több mint ötödével bővült a turizmusban, a szociális ellátásban, illetve az egyéb szolgáltatásoknál” – tette hozzá.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 458 600, a költségvetésben 438 700, a nonprofit szektorban 490 000 forintot ért el, ami 13,1, 14,6, illetve 33,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021 augusztus elejétől számos oktatási intézmény – fenntartójának változása miatt – a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.
Regős Gábor szerint a következő hónapokban a bérdinamikában érdemi változásra nem számítunk, legfeljebb kisebb mértékű gyorsulás következhet be a magas infláció miatti pótlólagos béremelések nyomán. „2023-ban az idei magas infláció fogja felfelé húzni a béremelkedést, ám azt jelenleg lehetetlen megmondani, hogy az átlagbérek reálértéke hogyan alakul. A reálbér-dinamika a pénzromlás mellett nagyban függ a gazdasági helyzet alakulásától is, amelyre jelentős hatást gyakorol az orosz-ukrán háború, illetve a kapcsolódó szankciók” – fogalmazott a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Csapás a múltból: egy több mint hatvanéves jogszabály alapján akár magyar nyugdíjat is kaphatnak azok az ukránok, akik átköltöznek hazánkba. Eddig nem sokan éltek a lehetőséggel, de egy uniós csatlakozás drasztikusan felgyorsíthatná a folyamatokat és duzzaszthatná az igénylők számát. Kiszámoltuk, mivel járna ez a lehetőség. Az eredmény sokkoló.
A fizetések vásárlóereje is tovább növekedett, mivel másfél éve emelkednek a reálbérek.
A nagyberuházások, így a CATL, a BMW és a BYD fokozatos felfutása a második fél évtől élénkítheti a foglalkoztatást és csökkentheti a munkanélküliséget.
Átlagosan 13,2 százalékkal nőtt tavaly a bruttó kereset a KSH szerint, a nettó átlagbér 500 ezer forint fölé emelkedett, a költségvetési szférában pedig gyorsult is a bérnövekedés.
Döbbenetes az adat, ez a valaha mért harmadik legnagyobb javulás. Szalai Piroska elemzése.
A két- és három gyermeket nevelő édesanyák adómentessége óriási reáljövedelem-emelkedést eredményez.
Tudom, jólfizetatóni, négy láb jó, kettő meg rossz, de azért mégis, egy komoly teljesítményt mindeddig elszámoltam neki.
Az RMDSZ elleni támadások mögött nem közösségi érdek, hanem kizárólag politikai önérdek áll – értékelt Pászkán Zsolt.
